Jelen van és figyel
Honvágy Legyen hited és lészen országod! Ez a - Papváry Elemérné Sziklay Szeréna szemfényvesztő Hitvallásából kölcsönzött - sor a címe az Árgyélus Grafikai Stúdió kiadásában megjelent, a trianoni Magyarország kordokumentumait sorjáztató albumnak. Tovább a teljes cikkre» A kiszolgáltatottság zűrzavara? A legjobb könyv, amely az egészségügy-betegségügy-orvos-beteg bonyolult, intim és üzleti kapcsolatrendszeréről Losonczi Ágnes A kiszolgáltatottság anatómiája az egészségügyben című kötete (Magvető, 1986) óta megjelent: Köbli Anikó Aszklépiosztól a betegjogokig című munkája. Tovább a teljes cikkre» Összeszikráztatni különböző életeket Abszurditások hona, Kárpátalja Tóth István írása Megjelent A kettézárt falu német kiadása A pozsonyi ÚJ SZÓ cikke 2009. július 6-án és híradása a honlapon 2009. július 5-én. A KÁRPÁTINFO.net híradása 2009. július 6-án. A hírlapíró és a halál Saját időElőszó A kettézárt falu német kiadásához Forrás, 2009. július-augusztus Ráordítanak a KGB-n a mi emberünkre: "Na sorolja föl azt is, hogy hány országban lakott!" Rákezdi a mi emberünk: "Az Osztrák-Magyar Monarchiában születtem. Utána Magyarországon laktam, aztán Csehszlovákiában, majd újra Magyarországon, a második világháború befejezésekor rövid ideig megint Csehszlovákiában, azután pedig a Szovjetunióban." Tovább » Esemény volt 40 éves a Forrás - szépirodalmi est Búcsú Hová lett a mókamester a falusi kocsmából? A pipasár meg Mečiar Nem fognak kigyógyulni a szlovákok alkatuk újkori eltorzulásaiból addig, amíg magyar örökségüket fel nem dolgozzák. Lemondtunk róluk A kert a ház körül csupa gaz, tulajdonosa a kiskonyhában várakozik. Megjött végre a segély! Megy a boltba és megveszi a sárgarépát. A téeszvilág előtt ez elképzelhetetlen volt. Ez valósult meg Kert-Magyarország álmaiból? Tovább a teljes cikkre» Ukranitisz Új jelentéssel éledhet fel egy régi szó? Foggal és körömmel címmel regényt adott ki a múlt év végén a Helikon Kiadónál Herczegh Géza, a nagykaposi születésű nemzetközi jogász. A regényben a második világháború végét foglalja össze. Magyari népünk történelmi szereplését, társadalmi teljesítményét, vágyait és öncsalásait mutatja be a megtörtént események tükrében. Jó a könyv, az ábrázolás kegyetlen, az olvasó hálás. De valami másról szeretnék írni Tovább a teljes cikkre» Háziszappan, vadszappan meg a Wunderkammer Őrzök egy nagy kocka háziszappant: a második világháború utolsó esztendejében készült - most azonnal használni lehetne. Erős illata azokat az időket juttatja eszembe, amikor még sok mindent magunk csináltunk: szappant főztünk, amihez a katlanban elégett a hulladék fa. Weöres Sándort is megihlető rongyszőnyegek készültek a használhatatlan (?!) textíliákból. Arcfölvarrás helyett elsimítónak bevált a hideg ezüstkanál gyónás előtt a ráncra szorítva. Ezt a másik világot idézi meg a Tudatos Vásárlók Egyesületének a Centrális Galériában (Budapest V., Arany János u. 32.) Tovább a teljes cikkre» Tömegsírok magántulajdonban és szeméttelepen A legfőbb kórboncnokot, Nicolae Ceausescut és asszisztensét, Elena Petrescut saját boncmestereik tették el láb alól 1989 karácsonyán egy "gyorsbírósági per" záróaktusaként. Aradon és Temesváron dolgoztam ekkor, egyéjszakás riportúton. A Bánság fővárosában, Temesváron, a Lippai úti temetőben kollégáimmal rátaláltunk egy tömegsírra, amelyről később azt olvastam, hogy nem is volt az "igazi tömegsír", mert a kórbonctanról vitték oda a halottakat. Hm. Tovább a teljes cikkre» Sztriptízt táncol a halál lánya "a halál az edzőpartnerem". Leánya elcsábítva: "én a vén / halál lányát nyalom". És minden teher lerakva már: "a bolond Imrével járom az erdőt / szépen húz, vezet, mint egy / könnyű traktor; fácántoll kéklik / a málladékon / hátranéz, fölszedem-e / nem cipelünk semmit, mondom". Magunkat visszük, öreganyánkat, múzsálkodik a halál lánya, neki szól az udvarlás, hogy maradjon még. Tovább a teljes cikkre» "Annyira szerettem volna, hogy most már csinálhatom is" Kérdez: Zelei Miklós Karácsony van, 2006 karácsonya. Az alföldi nyár lassú vizei jutnak eszembe, amikor Kiss Ottóval beszélgetünk. Látszólagos mozdulatlanságukban nagyon is kitartóan haladnak, kárászok csodálatos színei csillannak meg a napsugarakban, nádasok zöldjében vész el a víztükör, majd a kiszáradt meder repedéseinek térképvonalain fut tovább a képzelet, s megint újra a víz, benne az ég, a felhők. Kiss Ottó Battonyán született 1963-ban, s továbbköltözve is a megyében maradt. Melyikben is? Tovább az interjúra» Paprikadal Vérbeli őstermelőként mihelyt ihletet kaptam a hétvégi Szegedi Paprikáfesztivál C vitaminban dús eseményeitől - volt természetesen halpaprikás, valamint tudós paprikaevők tudományos konferenciát is tartottak, a paprikás hangulatról pedig különféle zenekarok gondoskodtak - azonnal vágtattam a youtube-ra, hogy megnézzem, van-e paprikadalunk. Tovább a teljes cikkre» Hannibál, elefántokkal a hátán Mi más volna a történelem, mint egyik hajmeresztés után a másik? Itt van például egy címer, amely a Szovjetunió széthullásának idején került elő a levéltárból, s látott napvilágot - a még szovjet! - sajtóban, a Sztolica című lap 1991/15. számában. Tovább a teljes cikkre» Szeretem, ha agyonlőnek Mert a bűnmegelőzésnek ez a leghatásosabb módja. A mai zavaros időkre tekintettel, csak így lehet teljes biztonsággal kizárni, hogy a tevőlegességek feketéllő útján önmagam pszichikai bűnsegédje legyek. Ami nagyon fontos, mert azt szeretem, ha gaztettek nélkül él a világ. Tovább a teljes cikkre» A rendszerváltás hajója Kétfelől Balatonaliga villáinak gálás, vasárnapi népe fürdött, köztük meg a szomjas tehéncsorda szürcsölte a vizet. Mint a mesében. A folytatás is olyan. Jött Rákosi Mátyás, felfedezte a partot, és mondá: pompásan védhető, csodálatosan körülzárható terület, az Isten is pártüdülőnek teremtette! Tovább a teljes cikkre» It's only words Hajdu Endre: Szómúzeum VISSZAPÖRGETÉS Nemrég vettem egy üveg teljesen hétköznapi, mezei kékfrankos bort, semmi különös márkanév, sehol egy hangzatos és méltán híres borvidék neve, mégis egészen finom volt. Tovább a teljes cikkre» Jegdelajer! Még van elefántom Élet és Irodalom, 2008. március 7. Bangkok belvárosának egyik szűk mellékutcájában, a Muszate vendéglő utcára tett asztalaihoz a sarok mögül váratlanul odatornyosul egy Elephas maximus. Ázsiai elefánt. Kéreget vele a gazdája, hogy takarmány kell a jószágnak! Tovább a teljes cikkre» Lakatos Gabriella elmondja bizonyságtételét Magyar Hírlap, 2007. december 24. "A teológián egy csomó művelt, olvasott emberrel kellett megbirkóznom. De egy biztos, hogy Isten mindig kimentett." Amikor fölkerültem Erkről ide Budapestre, anyám azzal engedett el: "Az Úrjézus a jobbkezed felől van, vigyázz, hogy melyik fiúval mit csinálsz, mert az Úr mindent tud! Nem lehet összevissza szédelegni!" De cigányoknál nincs is ilyen, nem szédelgünk jobbra-balra. Nyugodtan jöhettem Budapestre tanulni. Tovább a teljes cikkre» Híd alatt Teljes truppal dolgozik az utcaszínház. Araszolgatva hajtok be - mint fizető szereplő. A balettkar a lökhárító előtt lengedezik: lábujjhegyre állva, jobbra-balra hajlongva, széles karjelzésekkel mutatja, hol van még szabad hely. Tovább a teljes cikkre» Szeretetvendégség, üres tányérok "Ezek a családok a település szélén vagy annak határain kívül eső területen élnek, rettentően rossz körülmények között, iskolát, óvodát, orvosi ellátást megközelíteni iszonyú nehézségekbe ütközik. Éppen ezért a program egyik legfontosabb célja, hogy az embereket közelebb hozzuk az ellátásukhoz..." Jó program, nemes céllal - egy olyan világban, amikor az emberek mind nagyobb csoportjai kerülnek az ellátásuktól egyre távolabb. Tovább a teljes cikkre» Háborús bűnösök köztiszteletben Nemkívánatos személy a szerb hatóságok szerint szülőfalujában, a vajdasági Csúrogon Teleki Júlia, aki tegnap délelőtt tartotta Hol vannak a sírok? című könyvének bemutatóját a budapesti Bazilika étteremben. Teleki Júlia egyéves volt az 1944-45-ös vajdasági mészárlások idején, amikor Tito szerb partizánjai a kollektív büntetés önkényes ítéletét embertelen kínzásokkal tetézve, édesapját is kivégezték. Tovább a teljes cikkre» Wiki, ne vadulj! A történelmi hamisításokról, tévedésekről és a hív emlékezetről Benzinkút a tömegsír fölött Hajtja a Vörös Hadsereg 1944 novemberében a kárpátaljai civil magyar férfiakat - hadifogságba. Egy szlovák legény feszít a háza előtt, nézi a menetet és odakiáltja tiszta magyar nyelven: Euroatlanti utat vesztettek Magyar Hírlap, 2007. november 9. "Addig nem léphet hatályba a szenátorok és képviselők illetményének megváltoztatására vonatkozó törvény, amíg nem kerül sor új képviselő-választásra." Tovább a teljes cikkre» Bicske, karibi kikötő Újra van magyar tenger. Néhány tucat kubai szegény egy lélekvesztőn nekivág a Floridai-szorosnak Hollywood felé, és kiköt Bicskén, Fejér megyében. A világtengerek hullámai itt csapkodnak az életünkben. Várakozom a kikötő kapujában: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Menekülteket Befogadó Állomása, Bicske. Tovább a teljes cikkre» Beszélgetés egy elűzött szudétaföldivel Magyar Hírlap, 2007. november 5. Kilencévesen élte át a három és fél millió német kitelepítését a Szudétaföldről Horst Rudolf Übelacker. Aussig an der Elbe - csehül Ústí nad Labem - városában élt akkor. Németországban először a szovjet, azután a brit zónába került. Tanulmányai végeztével a bankszakmában dolgozott, Münchenben ment nyugdíjba 2001-ben a Bundesbanktól, igazgatói rangban. Feladatai közé tartozott az euró bajorországi bevezetése. Pénzügytudományokat tanít otthoni és ukrajnai egyetemeken (Kijevben, Lembergben, Ungváron). A közelmúltban a Károli Gáspár Református Egyetemen tartott előadást, itt beszélgettünk. Tovább a teljes cikkre» Városi betyárok Magyar Hírlap, 2007. október 29. Rózsa Sándor füttyjele apai örökségem. Hozok otthonról egy kevés ismeretet alföldi futóbetyárokról, kunsági sullogókról, pusztai orgazdákról - a perzekútor lelkületéről. Szemben a közvélekedéssel, azt is tudom, hogy a betyárok nem voltak nemzeti hősök. Tovább a teljes cikkre» Egy szép nap Viszákon - Ittak a hegyen, az édesapám, Tóth Lajos bácsi, meg az erdész. Miklós napja volt, 1951. A hegy ötszáz méterre van a jugoszláv határtól, nem lehetett kint lenni éjszaka. Már harmadszor szólt be nekik a katona, hogy tessék hazamenni. A hegyről lejöttek végre, de továbbfolytatták az italozást a Tóth Lajos bácsinál. Mi otthon édesanyámmal és a tizenhat éves Piroska nővéremmel lefeküdtünk aludni. Én tizenhárom éves voltam. Nagy zörgés ajtón, ablakon. Megjött az ávó. Éjjel fél egy felé. Mikor a legjobban alszik a paraszt. Tovább a teljes cikkre» Etnobiznisz, etnolopás Glosszánkat friss idézettel szokás kezdeni. De ha nem tökéletesen friss, akkor legyen nagyon régi, és a folyamatosságra mutasson rá. Tíz év már kiad valamit. És ahogy az időn elmerengek, egy ködlő alakot látok. Ó, ó, csak nem a szovjet-afgán háború sebesültje dereng a messzeségben?! Nem, nem! Dupka György ködlik ottan, aki az afganisztáni háborúban meg se fordult - régi ismerősünk. Tovább a teljes cikkre» A kettézárt falu hihetetlen története A Kópia Irodalmi Kávéházban rendezett esten Zelei Miklós írót, újságírót Ughy Szabina, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem harmadéves hallgatója faggatta írásairól. A Mindig úton címmel hétfőn megrendezett baráti hangulatú találkozón megismerhettük lapunk főmunkatársának újságírói munkásságát, bepillantást nyerhettünk abba a világba, amelyet Zelei így jellemzett: "Az igazi író, újságíró álmában is dolgozik." Tovább a teljes cikkre» Schengenjárás Szelmencen Aki Kisszelmencből Nagyszelmencre jön falunapra, természetes, hogy hatvan kilométerrel arrébb, a sátoraljaújhelyi Tescóba megy. Az ukrán-szlovák határról még a szlovák-magyar határon is túl! A félfalunapnak ugyanis már hagyománya van Szelmencen! 2005 júliusában azért tartottak félfalunapot, mert a kisszelmenci magyaroknak nem volt Szlovákiába vízumuk. Tovább a teljes cikkre» Szelmenc kronológiája Nagyszelmenc-Kisszelmenc ikerfalu az 1920-as Párizs környéki békékig a Magyar Királyság szerves része volt, Ung vármegyében. Tovább» Viszonylatmagyarok és hovatartozók "Háromféle határszakasszal fog a Magyar Köztársaság rendelkezni [2008. január 1. után]. Tovább a teljes cikkre» Kárpátalján nyolcszázezer magyar szavazat kellene Magyar Hírlap, 2007. július 21. Már ma is súlyos emberi jogi gondokat vet föl a határátlépés Kárpátalja felől Magyarországra. Mi várható január 1. után, amikor Magyarország a schengeni övezet tagja lesz? Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke 1998 és 2002 között már volt a kijevi parlament tagja. Interjúnkban arról is beszél, milyen esélyei vannak ma egy ukrajnai magyarnak arra, hogy parlamenti képviselő legyen. Mit kell tenni azért, hogy újraéledjen Kárpátalján a regionalizmus gondolata?Tovább a teljes cikkre» Jakab Ernő fázik Gázártámogatásban részesül Jakab Ernő és élettársa, Rafael Róza, de villanytűzhelyen főznek, mert rossz a gázsparhelt. Rossz a konvektor is. Emiatt vagyunk itt, Ön, Kedves Olvasóm meg én ebben a kis tárcariportban, amely azért nem annyira kicsi, hogy Jakab Ernő tengernyi nyomora bele ne férjen. Noha ilyen kifejezéseket, hogy tengernyi nyomor, nem használnak ma már. Mélyszegénység íratik helyette. Jakab Ernő tehát mélyszegény. Tovább a teljes cikkre» Esterházy János még ma sem szabadult "A mi jelünk a kereszt, nem pedig a horogkereszt" - mondta Esterházy János pozsonyi parlamenti képviselő. Ő volt a független Szlovákia parlamentjében az egyetlen politikus, aki 1942. május 15-én, a nácizmus tetőpontján nem szavazta meg a zsidók deportálásáról szóló 68-as számú törvényt. Tovább a teljes cikkre» |
